Hun szótár  került elő Iránból ie: 5-700-ból Ajánlom  Mellár Mihály krétai és Borbola János egyiptomi  kutatási
eredményeinek megtekintését is.  (rendkívüliek)

               Hun-magyar  nyelv

Félelmetes....  /!!!

Áttörés a nyelvészetben!

Hosszú ideig ismeretlen volt  a nyelvészek számára a hun nyelv, mert
mindössze 3 ital nevét  ismertük.
Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a  Krétai kódex
azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek  i.e. 500
körül illetve  700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex
által feltárt hun  nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:

Szavak:
Nap =  napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi =  tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)

tó = tava
hó = hava,  havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. "Ég a napmelegtől a kopár  szík sarja")
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö.  "hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére")
erdős  hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom:  urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű  rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had =  hada
kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is" :-)
nyil = neil
tegez  = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos  = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj =  szá(h)

kopasz, tar = tar
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben:  "terümtevé miü isemüköt,
Ádámut" = teremté ősapánkat  Ádámot)
felmenők = elüd (v.ö. előd)
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a  korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
(halotti) tor =  tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy  = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk =  liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. "nincs nálam boldogabb e  földtekén")
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma =  ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj =  bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos =  eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettő = keltü
tíz =  tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi

hatvan: hotu ben  tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) =  inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn  leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti  lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az  ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül =  béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö.  mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi

béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal  = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha =  muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) =  tüvi
fű = föve (v.ö. föveny)
falevél = zize (v.ö. hangutánzó  szavak)
menni = menin
jönni = jüven

jönni = jüven
járni = járin
teremni =  termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni =  tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni =  batten (v.ö. b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi?  = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által =  alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön =  hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra

A  főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli
tő + -ekh.
A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja:  magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő  szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál  -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A  részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő  +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül  szóvégződés.
Birtokos személyragos főnevek:

nyilam = neilim  nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej  nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok  = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik =  neiliakh

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi  rokonságot. A
fenti válogatás közülük is csak azt a keveset  tartalmazza, amelyek
most 1500 évvel később a mai magyar fülnek  egyértelműen
beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása  alapján
készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az  őstörténet
kutatásnak hatalmas lökést ad.

 

Mérvadó nyelvészi  vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott
részek egy  olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy
gyakorlatilag  kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos
Akadémia nagyon  hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok
elfogadhatónak  részükről:

"Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a  kódexek, akkor a
föld alól is előkerítjük őket."

De ezt sajnos  még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés.
Mert ha már a  nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA
feladata az  eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az
MTA egy  irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire

nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak
tekinti az ügyet.)

Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos  állásfoglalást az ügyben.
Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak  a pénzükért!!!
És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a  Tárih-i Üngürüsz
krónika napvilágrahozására  kellett.

Források:
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm

http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&evfolyam=IV&szam=4

F.Attila