TRÓJAI HÁBORÚ

A világtörténelemben minden háború legtöbbször a nők körüli konfliktusokra vezethetők vissza, legalábbis a középkorban, és azt megelőző időkben.

Trójai háború tulajdonképpen Párisz herceg születésével köthető össze. Születése előtt ugyanis édesanyja Hekabé királynő furcsa álmot látott. Azt álmodta Hekabé, nem ember fiút szült, hanem egy égő fáklyát. Egyedül volt, a nagy kínnal és tehetetlenül nézte végig, ahogy először a szobája, majd háza, és egész Trója a lángok martaléka lett. Elmesélte álmát férjének Priamosznak, a királynak, aki azonnal, pálcát is tört az újszülött fiú fölött. Kivitette az Ida hegyére, és elhívta hozzá valamennyi jósát. A jósok sorra azt állították, a fiú lesz Trója veszte. Ezért hát a király magára hagyta a tehetetlen kis dedet. Zeusz Isten mindezt végig nézte és megsajnálta az ártatlan gyermeket, egy anyamedve gondjaira bízta. Nevelte is szorgalmasan a medve a gyermeket, míg egy napon, amikor az magára maradt, egy Agelaosz nevű pásztor lett figyelmes a sírásra. Magához vette hát a gyermeket és hajlékába vitte. Mesterségéhez híven pásztorfiút nevelt belőle. Történt közben, az Istenek birodalmában egy frigy kötetett, Thetisz Tengeristennő és Péleusz között. Minden jelentős Olümpuszi istenséget meghívtak csak a bajkeverő Eriszt a viszályok Istennőjét nem. Ennek ellenére ő is elment és egy aranyalmát dobott a közönség közé a „LEGSZEBBNEK” felirattal. Zeuszhoz vitték azonnal az almát, aki ki is választotta három kedvencét, feleségét Hérát, Aphroditét, és Athénét. Zeusz mindhárom Istennő kegyeit keresve, nem döntött a kérdésben, hanem egy pártatlan ártatlan fiatalembert választott a kérdés eldöntésére, méghozzá Páriszt. Párisz sokáig dobálta mérlegelve az esélyeket, egyik kezéből a másikba az aranyalmát, (innen a Mérleg napjegy szimbólum) míg ügyetlenséget színlelve Aphrodité lábára ejtette. Elkelt tehát az aranyalma, de Héra bosszút esküdött. Aphrodité azonban megjutalmazta Páriszt, és megígérte neki övé lesz a világ legszebb asszonya. Kiszemeltje Heléné lett Menelaosz Spártai Király felesége. Párisz meghívást kapott Spártába, de előtte még Trójába is. Trójában azonnal felismerte, testvére Kasszandra, aki ellenezte is egyszerre, hogy Párisz Spártába menjen. Testvér bátyja Hektór szintén, sőt ő még az életére is tört, de Aphrodité ködbe rejtve kicsempészte a daliás ifjút Trójából, s egy másik pásztorfiúval együtt útjára indította Spártába. Heléné Spártában nagy szeretettel fogadta az Istennő követeit, és úgy intézte, hogy Menelaosz elhagyja Spártát. El is ment a király dolgait intézni, miközben a szerelmespár mindent előkészített Heléné szökésére. Heléné édesanyja Léda észreveszi az ármányt és majdnem sikerül is meghiúsítania, de Aphrodité ismét rózsaszín ködbe menekíti az ifjút és párját. Helénét Párisz Trójába viszi, és Hercegnének kijáró tiszteletet kap, Priamosz király jóváhagyásával. Hektór ismét bosszút forral öccse ellen, aki csak íjászkodik és Helénével enyeleg. Közben Menelaosz bátyjához Agamemnón Mükéné királyához fordul segítségért, hogy feleségét visszakapja. Hektór éktelen haragra gerjed, amikor a Görög hajóhad Trója partjaihoz érkezik. 1186 hajó és 50 000 emberből áll, a bosszú hadserege. Hektórt egy ütközetben azonban Párisz nyila menti meg a haláltól, ugyanis egy Görög óriás éppen fojtogatja amikor Párisz lenyilazza a Görögöt. Egyetlen haditette volt ez Párisznak a 10 éven át dúló háborúban, de ép elég volt ahhoz, hogy egész Trója elismerését kivívja. Menelaosz párbajra hívta Páriszt, aki tapasztalatlan volt az effajta harcművészetekben, Menelaosz Hektór közbeavatkozása nélkül meg is ölte volna a herceget. Megmenekült tehát Párisz, de most Akhilleusz (a legnagyobb Görög hős) hívta párbajra Hektórt. Nagy küzdelemben, de Hektór alulmaradt, és meghalt. Párisz most került Apollón Isten védelme alá, mivel a neki állított szobrot Akhilleusz lefejezte, és Párisz ezért bosszút esküdött. Végezetül is, amikor csellel egy falóba rejtőzve a görögök bejutottak 40.-n Trójába, majd a sarkig kitárt kapukon betódult a Görög sereg, Apollón Isten Párisz testébe költözött, és lenyilazta Akhilleuszt. Elvesztették hát Tróját az Etruszkok, de az Istenek eltéríttették a hazatérőben őket üldöző Odüsszeuszt, hogy azok Itália földjére menekülhessenek.

Forrás: részben, Mundus Mercurius.  Tóth Tiborné.