|

Az élet folytonossága múlik azon, hogyan képes egyik pillanat átadni helyét a másiknak. Ha nem lépne a régi helyébe az új, megállna az idő, vagyis a valamire való várakozás többé értelmetlenné válna.
Köszöntelek Kedves Olvasó e sorok fölött, bizonyára Te már eljutottál a felismerésig, nem szabad félni a halált, ugyanis az Életünk része. Figyeld csak a körforgás definícióját:
Minden élet csak a kettőségen
És ellentmondásokon át
Bonthatja gazdagon virágát.
Mit is érne értelem, józanság,
A mámor ismerete nélkül,
Mit az érzelmek öröme,
Ha nem állana mögötte a halál,
És mit a szerelem,
A nemek ősi, halálos harca nélkül.
(HERMAN HESSE: Narzis és Goldmund)
A halál témája minden korban foglalkoztatta az emberiséget, hol nyíltabban, hol burkoltabban, de mindig írtak róla. Példának említem a gyerekmeséket, ahol is végül mindig győz a jó és meghal a gonosz. Éppen ezen ősi állásfoglalás vitte rá az embert, próbálja felkutatni, mi jön a halál után, van e élet, vagy ki jön velünk szembe, talán az ellenségünk? Ki eddig is elég sok gonoszságot követett el ellenünk, vagy maga az Isten, ki meg megbocsájtató hatalomként törli összes bűnünk, amit a karszalag kézrátételétől a bokáig való lecsúszásáig elkövettünk. Féljük a halált, Te is én is. Pedig nem kellene, ugyanis, amikor 1990.-n kórházba kerültem, mert 32 nap egyfolytában vérzett az orrom, végül is az éjszakás ügyeletes orvos, „megunva” szenvedésem, kálium injekció beadást rendelte el a nővérnek. Amikor a vénámba megkaptam egy adagban, azonnal éreztem itt a vég. Csak arra emlékszek az egészből, hogy átöleltem a nővér nyakát, és megkérdezetem mit tettél velem? Utána ugyanis végtelen nyugalom és csend vett körül. Boldog voltam és felszabadult, hogy immáron megszabadultam a kínoktól, és a szenvedésektől. Arra eszméltem fel valaki azt mondja, Istenem, mozog a szeme, nem kell börtönbe mennem, hát ez rohadtul bosszantott, mert ami neki öröm volt az nekem bizony újra a szenvedés útja. Zárójelben megjegyzem, nem szabadott volna egy adagban beadnia, ugyanis a szív leállást a kálium nagy mennyisége okozta. De, nekem a Születési Horoszkópomban ahol ezt jelzi a PLÚTÓ után rögtön ott a JUPITER, vagyis a születési bolygóm, ÚJRASZÜLETÉS szimbóluma a Glan körön (életkör) jelezvén Istennek még terve van velem. Itt vagyok, igaz nem teljesen egészségesen, de a feladatnak mi vár rám megfelelve, felkészülten. Szerintem semmi oka az embernek, félni attól, ami jobb, mint egy örökös harc, mit hol értelmesnek tartunk, hol meg óhajtjuk a végét, vagyis vágyunk a halálra. Nekem ez a meglátásom, aztán ki-ki maga döntse el, mit bír el a lélekigénye, mikor érti meg újjá születni csak úgy lehet, ha testet váltunk és a lelkünk új otthonba költözik, hogy folytathassa örök útját, a végtelen sivatagos vagy éppen oázison átvezető életét megélve.
| |