Először megijedtem, hogy vizionálok, s aztán jöttem rá igazából, teljesült egy régi-régi vágyam, vagyis elértem , hogy helyettem gondolkodjanak és döntsenek, nekem csak rájuk hallgatva cselekedni kell.

Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy megbolondultam és mentőt hívna, kiábrándítom e gondolatának megvalósításából, mert egy nagyon nagy és fontos változás újabb fokozatát élem az életemnek. Hosszú és kemény út vezetett idáig, mindenben meg kellett tudnom felelni egy elvárásnak. Talán az elejéről: Amikor 1995.-n sztrokot kaptam és lebénult a baloldalam, egy világ dőlt össze bennem. Néptánc és zene után egyik pillanatról a másikra csúszó-mászó féreg lettem, aki nem érdemel mást, mint mások eltapossák. Aztán amikor beutalót kaptam Harkányba és megismertem a Pécsi Asztrológusokat, valami sejtésem volt, hogy semmi nem történik az emberrel ok nélkül. Belemerültem hát az ezotéria világába és olyan lendülettel kezdtem el tanulni, és hozzá sikeresen, napról napra képzettnek éreztem magam, főleg amikor ebbéli hitemben megerősítettek barátaim is. Csodás évek voltak azok, feledtem betegséget, szomorúságot, csak éltetett és hajszolt a vágy, minél többet minél jobb minőségben tudni. Elkezdtem követelményeket állítani magamnak, határidővel összekötve, valósággal az égi szárnyasokhoz tartozónak éreztem magam, amikor valami sikerült. Sikerült is bizony, mert kezdett bennem kialakulni egy olyan ösztön, aminek a másik végén a tudat volt. Tudat bizony, méghozzá egy olyan tudat, amit akkor mégcsak lelki sugallatként emlegettek a Spirituális világban. Éreztem egyre jobban a simogató szellőt, mely elkísért és ma is elkísér mindenhova, jelezvén az Arkangyal velem van. Először azt hittem, huzatos helyen vagyok, de amikor a szobámban is megjelent az érzés, rájöttem, már hívás nélkül is kíséri gondolkodásom, és tanácsot ad cselekedeteimben, csak figyelni kell rá. Asztrológiában, ahogy haladtam előre, úgy fejlődött bennem ez a tudat, amit most már MANASZNAK nevezek én is a többi után, magyarul azt jelenti, ANGYALTUDAT. Önmagam által, saját énem megfigyeléséből jöttem rḠmi jelzi nekem ezt a Horoszkópomban, később ezt megfigyeltem másokéban is. Házakra is el van osztva a Horoszkóp (zodiákus), hogy legyen mindennek otthona, legyen rend, mint az Univerzumban. Nyilas személyiségű (aszcendens) ember lévén, azonnal kaptam az intuíciót, mely meg a hitem által érkezik az Égi postán, „öregfiú” ránk bízhatod magad. Teszem ezt azért is, mert helyettem senki nem tehet semmit, nem lehet sikeres, vagy éppen el sem bukhat. Sors, amit felvállaltam születésemkor, csakis az enyém, a titkaimmal együtt, belelátása csak Égi segítőmnek és nekem van addig, míg azt más előtt fel nem fedem, mert bizony az egy tükör, amiben csak önmagát látja a leselkedő. Ráébredtem arra is, miért áll a SZATURNUSZ éppen ott a 9. házban, oppozícióban a MERKÚRRAL, mert határt kell szabni a Szűz logikával,  Halak gondolkodásomnak. Nem lehetek túlfantáziált, hazudozó, és főleg nem állandó álmodozó. Többet vár el tőlem az Univerzum, minőségben és mennyiségben, mert bizony nekem a többit kell tanítanom, így segítve át a nehézségeken. Semmiképpen nem az „önfényezés” eszméje vezérelt, hogy mindezt leírjam, annál inkább, az a felismerés, egyre több emberrel fordul ez elő, aki kicsi kis hajlandóságot is mutat a Spirituális világ nélkülözhetetlen megismerése irányában.